A foglalkoztatottak száma 32 ezer fővel nőtt, miközben a munkanélküliségi ráta a nyári hónapokban 4,3 százalékra mérséklődött, ami 0,4 százalékpontos csökkenés a téli csúcshoz képest. Továbbra is érdemi munkaerő-tartalék található, elsősorban a nők, a 25 éven aluliak, az 55 év felettiek és az alacsonyan képzettek körében.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A foglalkoztatottak száma a hazai elsődleges munkaerőpiacon érdemben, 43 ezer fővel bővült. Ezzel szemben éves bázison kismértékben csökkent a külföldi telephelyen dolgozó, de magyarországi háztartásban élő munkavállalók száma, miközben a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma is közel 10 ezer fővel, 58 ezerre mérséklődött.
A szezonálisan kiigazított adatok ugyanakkor arra utalnak, hogy a foglalkoztatás éven belül már tetőzött, hónapról hónapra csak kismértékben változik. Ebben szerepet játszik a munkaerőpiac szerkezetének belső átrendeződése: a közfoglalkoztatotti létszám csökkenése az elmúlt fél év során gyorsult fel, illetve a külföldi telephelyen dolgozók számának koronavírus-járvány utáni visszarendeződése is megállt a legfrissebb adatok alapján. Az ő létszámuk hónapok óta 110 ezer fő alatt alakul, amely több mint 10 ezerrel marad el a 2019 végi csúcstól.
A foglalkoztatáshoz hasonló képet mutat az aktivitás alakulása is, a korábbi időszak gyorsabb bővülése után az elmúlt hónapok itt is megtorpanást mutatnak, hónapról hónapra csak kismértékű elmozdulás látható az adatokban. Ez a folyamat ugyanakkor támogatja a munkanélküliségi ráta fokozatos csökkenését, ami az elmúlt időszakban elsősorban a munkaerőpiacra újonnan belépők miatt emelkedett meg, nem pedig az elbocsátások következtében.
A munkanélküliségi ráta a nyári hónapokban 4,3 százalékra mérséklődött, ami 0,4 százalékpontos csökkenést jelent a téli csúcshoz képest.
A foglalkoztatás várakozásaink szerint az év hátralévő részében a jelenlegi szint környékén alakulhat, csak lassú ütemben emelkedhet tovább, ennek köszönhetően a munkanélküliségi ráta is csak fokozatosan tud tovább mérséklődni. Az állástalanok részaránya emiatt csak a jövő év első felében csökkenhet ismét 4 százalék alá. Ezt támogatja majd, hogy a gazdasági növekedés fokozódásával a munkaerő iránti kereslet is tovább élénkülhet, ennek nyomán ismét erősödésnek indulhat a magyar gazdaságban a munkaerőhiány, ez pedig újabb lendületet adhat a bérdinamikának. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy
a magyar gazdaságban továbbra is érdemi munkaerő-tartalék található, elsősorban a nők, a 25 éven aluliak, az 55 év felettiek és az alacsonyan képzettek körében. Az ő munkaerőpiaci integrációjukat a kormányzati programok, mint például az Ifjúsági Garancia Plusz Program is támogathatja.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Balogh Zoltán
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Még az Eurostat sajtóközleménye is kiemeli: Magyarországon volt a harmadik legnagyobb foglalkoztatási ráta-növekedés az idei első negyedévben, a tavalyi negyedik negyedévhez viszonyítva. Szalai Piroska elemzése.
A belgák, franciák, spanyolok irigykedve néznek ránk. Természetesen Románia is.
A mesterséges intelligencia értelmiségi munkahelyek millióit törölheti el, megnövelve a munkanélküliséget, hosszú távon akár a demokratikus berendezkedést is fenyegetve. Erre figyelmeztet Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója, aki szerint ezt a folyamatot nem hirtelen lefékezni, hanem megzabolázni kell.
Három területen is kiemelkedőek az eredmények.
Az alkalmazottak diktálnak: hamar elfogy a türelem, ha alacsony a fizetés és nincs meg a kellő rugalmasság.
Ukrajna EU-csatlakozásának pénzügyi terhe uniós szinten az elkövetkezendő időszakban akár 2,5 ezermilliárd euróra rúghat.
Hiába könyörögtek neki, hogy maradjon.
Persze nem rajta múlt; ő megtett minden gusztustalanságot, amit csak lehet, ám az elvi szilárdság kifogott rajta. Ami egyaránt jellemző Lévai Anikóra és Orbán Viktorra. Horváth K. József írása.
